Az alpesi szamóca termesztése nem nehéz, és mivel íze és egészségügyi előnyei vitathatatlanok, minden kertbenérdemes néhány négyzetmétert elkülöníteni, legyen az bármilyen kicsi is. Az alpesi szamóca minden olyan talajon jólfejlődik és termőre fordul, amely jó kertészeti kultúrával rendelkezik, azaz nincs benőve gyomokkal, nem túlságosanátnedvesedett, tápanyagban gazdag, stb. Ne ültessük nagyon könnyű talajra (mély homok, kavics), valamint nehézagyagos talajra – ott mindig nehéz lesz a megfelelő nedvesség- és levegőviszonyok fenntartása. A talaj reakciójánakenyhén savasnak kell lennie (pH 5,5-6,5). Néhány héttel az ültetés előtt érdemes komposztot vagy régi, szárítotttrágyát szórni. Az alpesi szamóca, akárcsak a szamóca társai, szereti a napot, de egy kis árnyék sem árt neki. aszamócához hasonlóan gyakorlatilag az egész tenyészidőszak alatt ültethetjük. Az “ültetvény” létrehozásához alegegyszerűbb, ha kész, cserepes dugványokat használunk (nálunk négyféle szamócafajta erősen gyökeresedettdugványait lehet vásárolni).A vadszamóca ültetése előtt célszerű egy pl. 1,2 m széles ágyást kialakítani. Egy ilyen területen pl. 3 sor szamócátültethetünk, és egy sorban 15-20 cm-enként egymástól. A sűrűbb ültetést nem javasoljuk, mert a vadszamóca túlzottsűrűsége nem növeli a terméshozamot. Éppen ellenkezőleg, a túl sűrűn növő szamóca kisebb és kevésbé édesgyümölcsöt fog teremni (a megfelelő napfény hiánya miatt), valamint amiatt, hogy sokkal nehezebb lesz az ültetvényszellőztetése, megnő a gombás fertőzések kockázata.
HÁNY ÉVIG LEHET EPRET TERMESZTENI UGYANAZONA HELYEN?
Átlagosan három-négy év. Ennél hosszabb időnek nincs értelme. Mindez több tényezőtől függ: Talajviszonyok -könnyebb, de termékeny, humuszos és vízáteresztő talajon a szamóca tovább tartható el, mint a hideg, nehéz ésvizes talajon. fajta – egyes fajták ellenállóbbak a talaj fonálférgekkel és a gyökérrendszeri betegségekkel szemben(p l . a régi, jó Senga Sengana), mások kevésbé ellenállóak. A kevésbé ellenállóak általában 3 év után (és néhamár 2 év után is) csak “szántásra” alkalmasak. Az ellenállóbb fajták 4 évig, sőt néha 5 évig is teremhetnek egyhelyen. a gyomosodás mértéke – a nem gondosan előkészített, azaz parcellákon erősen benőtt parlagfűvel és egyébzavaró gyomokkal nem érdemes foglalkozni. Jobb, ha pl. 2 év múlva az ilyen művelést megszüntetjük, és egy másik,jobban előkészített helyre új szamócát ültetünk.
A FEHÉR AGROTEXTÍLIA TÉNYLEG OLYAN JÓ, MINTAMILYENNEK MONDJÁK?
Igen, bár mi többet mondanánk – kiváló! Különösen ott, ahol a miénknél melegebb országokban honos eperfajtákattermeszt. Bármelyik kerti boltban találhat agrotextíliátkülönböző szélességű és vastagságú. A költség kicsi lesz, és azelőnyök jelentősek. Semmi sem védi olyan jól a hómentes télben a szamóca növényeit a fagy ellen, és különösen ahideg szél ellen, mint az agroszövet. Ennek köszönhetően a virágzó szamócát nem fenyegetik a tavaszi fagyok (nos,hacsak a virágok magasságában mért hőmérséklet nem esik5ºC alá). A fehér gyapjú használata a legolcsóbb módjaa szamóca termésének felgyorsításának (néha akár több nappal is!).
SZAMÓCATERMÉS
Ez kétségtelenül a legkellemesebb időszak az egész “gyártási folyamatban”, és mintha ez lenne erőfeszítéseinkmegkoronázása ;-). Különösen boldogok az első szamócák – a legnagyobbak és legédesebbek (legalábbis úgytűnik).Az epret viszonylag rendszeresen kell szüretelni, hogy ne maradjanak túlérett gyümölcsök a bokrokon,amelyek könnyen “elkaphatják” a szürkepenészt, és így fertőzési forrássá válhatnak a megmaradt,egészségesgyümölcsök számára. A fenti szövegben mindig 100m2-es területre vonatkoztattam (trágyázás, permetezés, ültetésstb.). Ha Ön egy ilyen területű szamóca “ültetvény” tulajdonosa, és sikerül a fentiek mindegyikét (vagy legalábbisnagy részét) a gyakorlatban megvalósítania, akkor szerintem legalább 300 kg finom szamócát kellene betakarítania,amit őszintén kívánok Önnek (hektáronként ez 30 tonna lenne).
HOGYAN KELL ÖNTÖZNI ASZAMÓCÁT?
Ha nincs lehetőséged öntözni a szamócát, akkor jobb, ha egyáltalán nem ülteted el. A víz a legfontosabb tényező,amely befolyásolja a gyümölcs méretét. A szamócának az úgynevezett vegetatív szakaszban, vagyis a levél- ésrizómaképződés időszakában nincs túlzott vízigénye, a növekedés és a gyümölcs érésének időszakában azonban ahelyzet drámaian megváltozik. Ha ebben az időszakban történetesen kiszárítjuk a növényeket (és a júniusicsapadékhiány nem szokatlan), ennek szánalmas hatása lehet: a gyümölcsök zsugorodni kezdenek, és szélsőségesesetben inkább hasonlítanak az erdei szamócára, mint a szamócára. Minden erőfeszítésünk, amit a növényekültetésével és későbbi gondozásával tettünk, hiábavaló lesz. Nem szabad hagynunk, hogy ez megtörténjen.Öntözzük meg őket a gyümölcsérés ideje alatt. És az igazat megvallva mindegy, hogy milyen formában juttatjuk elhozzájuk a vizet (slaggal, locsolókannával, locsolóval vagy csepegtető öntözéssel), amíg nem fogyunk ki belőleebben az úgynevezett kritikus pillanatban.
KELL-E ÖNTÖZNÖM AZ EPRET TÉLEN?
Ezt ritkán alkalmazzák, de nem zárható ki, hogy néha felmerül az ilyen igény. Ne feledjük, hogy azok a szamócák,amelyek télen nem szenvednek nedvességhiányban, sokkal ellenállóbbak a fagyokkal szemben, mint azok, amelyekszáraz talajban telelnek át. Ezért ha azt tapasztaljuk, hogy a talajban drasztikus vízhiány van a tél folyamán (amielőfordulhat), és a körülmények lehetővé teszik, akkor jobb, ha megöntözzük a szamócát, mintha nem öntözzükmeg.
ELTÁVOLÍTANI ARIZÓMÁKAT?
Ez az egyik legfontosabb karbantartási lépés a szamócatermesztésben. Ha elhagynánk, a szamócánk hamarosantúlzsúfolttá válna, és semmi jó nem származna belőle, azaz: a túlzott növénysűrűség nem segíti elő a megfelelőszellőzést, ami megnövekedett páratartalmat eredményez a növény belsejében, és növeli a gombás fertőzések,különösen a szürkepenész kockázatát. Az egységnyi területre jutó túl sok növény azt jelenti, hogy az egyesnövények elkezdenek egymással versenyezni a vízért és a fényért. Ennek eredményeként a gyümölcsökfinomabban születnek, és a napfénytől megfosztva kevésbé lesznek édesek. a legjobb, ha a rothadást még adugványok gyökeresedése előtt eltávolítjuk. Minél korábban, annál jobb. Az eperfa növény, hála “eszének”, tudja,hogy mivel vegetatív módon nem tud szaporodni (a szárak eltávolításával lehetetlenné tesszük), generatív módonkell szaporodnia, azaz virágozni és gyümölcsöt (és magot) hozni. Egyszóval a korai eltávolítás arra ösztönzi az epernövényeket, hogy több virágbimbót hozzanak létre a következő évben, és ezáltal növelik a termést. A hajtásokeltávolítása nem nehéz. Mindössze hajlandóságra és egy éles késre, esetleg metszőollóra van szükség.
HOGYAN KELL SŰRŰN ÜLTETNI A SZAMÓCÁT? MI A LEGJOBBTÁVOLSÁGTARTÁS?
Nos, az ember a lehető legsűrűbben szeretné ültetni a szamócát, a nagy terméshozam reményében. Másrésztviszont van egy ésszerű határa az egységnyi területre jutó növények számának,és a túlzsúfoltság miatt az egyesnövények versenyezni fognak egymással a vízért és a tápanyagokért, és az érő gyümölcs a megfelelő napfényhiánya miatt finomabb lesz, és nem lesz olyan édes, mint amilyen lehetne. Ezenkívül a túlzsúfolt növényekből állófoltban a megnövekedett páratartalom miatt a körülmények kedvezőek lesznek a különböző gombás fertőzéseknek,különösen a szürkepenésznek. Sokéves tapasztalataim alapján nem javaslom, hogy 1 m2-re 6 növénynél sűrűbbenültessük, az erősen termő fajtákat pedig még ennél is kevesebbre, azaz max. Nem javaslom, hogy 1 m2 -enként 6növénynél sűrűbben ültessük, az erősen növő fajtákat pedig még ennél is kevesebbre, azaz max. 5 növényt 1 m2 -enként. Ezért pl. 35cmx60cm vagy 25cmx70cm vagy 20cmx80cm-es sortávolságot tudok javasolni. Ne felejtsük el,hogy a következő termesztési években a növekvő hajtások eltávolítása ellenére a fiatal dugványok egy részénekmindig sikerül meggyökeresednie, és így a növénysűrűség növekedni fog, akár akarjuk, akár nem. Ezenkívülérdemes megjegyezni, hogy a sorok közötti széles utak megkönnyítik az “ültetvényünk” gondozását. – Gyomlálás,esetleges permetezés és a termés betakarítása is.
HOGYAN KÜZDJÜNK A GYOMOK ELLEN ASZAMÓCÁNÁL
A nagyüzemi ültetvényeken a gyomirtás során a gyomirtó szerek használata a szokásos. Sajnos számos tanulmányazt mutatja, hogy. Nem közömbösek az egészségünkre, ezért nem javasoljuk a használatukat az amatőrszamócatermesztésben. A gyomok fajtól függően eltérő mértékben zavaróak. Az úgynevezettrövid életű tavaszigyomok ritkán jelentenek komoly problémát; könnyen kihúzhatók vagy kapával kivághatók, és a dolog el van intézve.Itt a kihúzás vagy kapálás nem sokat segít, és még a szamóca ültetése előtt meg kell szabadulni tőlük.
MIT, HOGYAN ÉS MIKOR KELL TRÁGYÁZNI A SZAMÓCÁT?
A szamóca nem különösebben “falánk” növény, de tápoldatozás nélkül nem lehet szó sikeres termésről. A szamócaáltalában több éven keresztül ugyanazon a helyen terem, ezért, mint minden évelő növényt, bizonyos szakaszokbantrágyázni kell. az ültetvény telepítése előtt (erről fentebb írtam) a trágyázás alapja a szerves trágya (trágya,komposzt) kiszórása, amely két vagy akár három évig is ellátja a szamócát alapvető tápanyagokkal (különösen P, K,Ca és Mg). Ez azonban véleményem szerint (de a szakma számos szakértőjének véleménye szerint is) az ültetvényhosszú fenntartási időszakát figyelembe véve nem elegendő. Ezért szükséges a következő években a szamócátpótlólagosan trágyázni. Ebből a célból azt tanácsolom, hogy minden tavasszal, a téli nyugalmi időszak befejezéseután a lehető leghamarabb, szórjuk ki a szamócára szánt műtrágyák egyikét, 1,5-2,5 kg/100 m2 mennyiségben.Ezeknek a műtrágyáknak az összetétele általában tükrözi a szamócanövények trágyázási igényeit az úgynevezettmakroelemek tekintetében, de számos mikroelem is van, amelyek úgy hatnak a növényekre, mint a vitaminok aszervezetünkre. Ne hanyagoljuk el a szamóca tavaszi trágyázását. Természetesen mindazok, akik az “öko” és “bio”műtrágyák hívei, az ásványi műtrágyák helyett használhatnak természetes szerves trágyákat, például a mostanábandivatos biohumuszt vagy guanót. hasonlóképpen, a betakarítás után célszerű ugyanazzal, vagy valamivel kisebbadaggal etetni a szamócát, mint tavasszal. Ezeket a műtrágyákat a szüret után a lehető leghamarabb javaslomkijuttatni. A bennük lévő nitrogén erős vegetatív növekedésre serkenti a szamócanövényeket, a többi makro- ésmikroelem pedig segít a nagyszámú virágbimbó létrehozásában, ami meghatározza a termés mennyiségét akövetkező termesztési évben.A szakértők véleménye megoszlik a szamóca őszi trágyázásáról. Egyesek azt mondják: etetni, mások – éppenellenkezőleg,hogy értelmetlen. Figyelembe véve azonban a nálunk melegebb országokból származó fajták növekvőnépszerűségét, hajlamos vagyok azt gondolni, hogy az őszi tápoldatozás a tél előtti tipikus műtrágyák egyikével, azaznitrogén nélkül, de magas koncentrációban könnyen asszimilálható káliummal és foszforral nem fog ártani aszamócának.Ez segít a növényeknek felkészülni a téli nyugalmi állapotra, és növeli a fagyállóságukat, mert érdemesmegjegyezni, hogy a foszfor- és káliumtrágyázás növeli a növényi sejtek só- és cukorkoncentrációját, ami acitoplazma sűrűségének növekedését okozza, és jelentősen csökkenti a sejtnedvek fagyási küszöbét.
