Ez az egyik legfontosabb karbantartási lépés a szamócatermesztésben. Ha elhagynánk, a szamócánk hamarosantúlzsúfolttá válna, és semmi jó nem származna belőle, azaz: a túlzott növénysűrűség nem segíti elő a megfelelőszellőzést, ami megnövekedett páratartalmat eredményez a növény belsejében, és növeli a gombás fertőzések,különösen a szürkepenész kockázatát. Az egységnyi területre jutó túl sok növény azt jelenti, hogy az egyesnövények elkezdenek egymással versenyezni a vízért és a fényért. Ennek eredményeként a gyümölcsökfinomabban születnek, és a napfénytől megfosztva kevésbé lesznek édesek. a legjobb, ha a rothadást még adugványok gyökeresedése előtt eltávolítjuk. Minél korábban, annál jobb. Az eperfa növény, hála “eszének”, tudja,hogy mivel vegetatív módon nem tud szaporodni (a szárak eltávolításával lehetetlenné tesszük), generatív módonkell szaporodnia, azaz virágozni és gyümölcsöt (és magot) hozni. Egyszóval a korai eltávolítás arra ösztönzi az epernövényeket, hogy több virágbimbót hozzanak létre a következő évben, és ezáltal növelik a termést. A hajtásokeltávolítása nem nehéz. Mindössze hajlandóságra és egy éles késre, esetleg metszőollóra van szükség.
MIT, HOGYAN ÉS MIKOR KELL TRÁGYÁZNI A SZAMÓCÁT?
A szamóca nem különösebben “falánk” növény, de tápoldatozás nélkül nem lehet szó sikeres termésről. A szamócaáltalában több éven keresztül ugyanazon a helyen terem, ezért, mint minden évelő növényt, bizonyos szakaszokbantrágyázni kell. az ültetvény telepítése előtt (erről fentebb írtam) a trágyázás alapja a szerves trágya (trágya,komposzt) kiszórása, amely két vagy akár három évig is ellátja a szamócát alapvető tápanyagokkal (különösen P, K,Ca és Mg). Ez azonban véleményem szerint (de a szakma számos szakértőjének véleménye szerint is) az ültetvényhosszú fenntartási időszakát figyelembe véve nem elegendő. Ezért szükséges a következő években a szamócátpótlólagosan trágyázni. Ebből a célból azt tanácsolom, hogy minden tavasszal, a téli nyugalmi időszak befejezéseután a lehető leghamarabb, szórjuk ki a szamócára szánt műtrágyák egyikét, 1,5-2,5 kg/100 m2 mennyiségben.Ezeknek a műtrágyáknak az összetétele általában tükrözi a szamócanövények trágyázási igényeit az úgynevezettmakroelemek tekintetében, de számos mikroelem is van, amelyek úgy hatnak a növényekre, mint a vitaminok aszervezetünkre. Ne hanyagoljuk el a szamóca tavaszi trágyázását. Természetesen mindazok, akik az “öko” és “bio”műtrágyák hívei, az ásványi műtrágyák helyett használhatnak természetes szerves trágyákat, például a mostanábandivatos biohumuszt vagy guanót. hasonlóképpen, a betakarítás után célszerű ugyanazzal, vagy valamivel kisebbadaggal etetni a szamócát, mint tavasszal. Ezeket a műtrágyákat a szüret után a lehető leghamarabb javaslomkijuttatni. A bennük lévő nitrogén erős vegetatív növekedésre serkenti a szamócanövényeket, a többi makro- ésmikroelem pedig segít a nagyszámú virágbimbó létrehozásában, ami meghatározza a termés mennyiségét akövetkező termesztési évben.A szakértők véleménye megoszlik a szamóca őszi trágyázásáról. Egyesek azt mondják: etetni, mások – éppenellenkezőleg,hogy értelmetlen. Figyelembe véve azonban a nálunk melegebb országokból származó fajták növekvőnépszerűségét, hajlamos vagyok azt gondolni, hogy az őszi tápoldatozás a tél előtti tipikus műtrágyák egyikével, azaznitrogén nélkül, de magas koncentrációban könnyen asszimilálható káliummal és foszforral nem fog ártani aszamócának.Ez segít a növényeknek felkészülni a téli nyugalmi állapotra, és növeli a fagyállóságukat, mert érdemesmegjegyezni, hogy a foszfor- és káliumtrágyázás növeli a növényi sejtek só- és cukorkoncentrációját, ami acitoplazma sűrűségének növekedését okozza, és jelentősen csökkenti a sejtnedvek fagyási küszöbét.
SZAMÓCA ÉGHAJLATI ÉS TALAJKÖVETELMÉNYEI
A szamócának olyan helyet kell keresnünk, ahol jó a napfény és védett az erős és fagyos szelektől. Különösenkerülni kell az úgynevezett fagyzugokat, azaz a lefolyástalan medencéket, ahol a hideg levegő összegyűlik, és nemtud eláramlani a még mélyebben fekvő helyekre. a talajigényt illetően a szamóca nem különösebben kényes. Alegtöbb talajon jól fejlődik és termést hoz, feltéve, hogy nem túl nehéz, vízáteresztő és az úgynevezett jó kertészetikultúrában van (megfelelő szerkezetű, nincs állandó gyomosodás). Kerülnünk kell a száraz homokos talajokat,valamint a nagyon homokos, nem szellős vagy vizes talajokat. A talaj reakciója legyen enyhén savas (pH 5,5-6,5).pH<5,5 esetén célszerű lesz a talajt meszezni.
